Könyvfesztivál 2019

Az alábbiakban összegyűjtöm a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei programjait, amik fordítással, vagy digitális kompetenciafejlesztéssel/digitalizálással kapcsolatosak.

Április 25.
csütörtök
18.00–19.00
Cervantes Intézet,
1064 Budapest, Vörösmarty u. 32.

Benito Pérez Galdós Tristana című regénye magyar nyelvű fordításának bemutatója
Résztvevők: Pávai Patak Márta írónő, fordító és a Narradores de España gyűjtemény szerkesztője, Izsó Zita költőnő, fordító, szerkesztő, Ayhan Gökhan, török származású költő, újságíró
(Cervantes Intézet)

Április 26.
péntek
14.00–15.30
Európa Pont Millenáris
1024 Budapest, Lövőház u. 35.

Irodalmi fordítás – kulturális fordítás
Karosh Taha (Németország), Nava Ebrahimi (Ausztria), Donat Blum (Svájc), Martyna Bunda (Lengyelország), Andrei Dósa (Románia), Tomáš Hučko (Szlovákia) és Váradi Péter (L’Harmattan szerkesztő)
Moderátor: Csordás Gábor

Április 26.
péntek
13.30–15.00
Supka Géza terem

Arcanum adatbázisai a kultúra és az oktatás szolgálatában
Résztvevők: Biszak Sándor, Biszak Előd és Somfay Örs
(Arcanum Adatbázis)

Április 26.
péntek
15.10–16.00
Könyvtáros Klub

Cédulagyűjteménytől elektronikus adatbázisig – A magyar nyelv nagyszótára
A Nagy magyar szókönyvtől A magyar nyelv nagyszótáráig
Előadó: Ittzés Nóra főszerkesztő
A szócikk születése
Előadó: Szabó Réka szócikkíró
A Nagyszótár online változata
Előadó: Merényi Csaba informatikus
Egységben a szótárral – Forrás- és névjegyzék
Előadó: Kristóf Ibolya filológiai munkatárs
A Magyarországon elérhető elektronikus tudományos tartalmak keresőfelülete: COMPASS
Előadó: Lencsés Ákos osztályvezető (MTA Könyvtár és Információs Központ)
Moderátor: Szőnyi Éva, szekcióelnök
(MKE Bibliográfiai Szekció)

Április 27.
szombat
11.00–12.00
B72 stand

Beszélgetés Lukács Laurával McEwan A Chesil-parton című regényének műfordításáról
(Magyar Műfordítók Egyesülete)

Április 27.
szombat
15.00–16.00
B72 stand

Beszélgetés Pávai Patak Mártával Benito Pérez Galdós Tristana című könyvének műfordításáról
(Patak Könyvek és Magyar Műfordítók Egyesülete)

Április 27.
szombat
17.30–18.30
B72 stand

Steep Path – kortárs magyar költők angol nyelvű antológiája a 80. éves Gömöri György műfordító születésnapjára
(Corvina Kiadó és Magyar Műfordítók Egyesülete)

Április 27.
szombat
18.00–19.00
Márai Sándor terem

Asterix 60.
A világ egyik legsikeresebb képregénye 60 éves lett. Sztorik, érdekességek szerzőkről, szereplőkről, fordításról, rajongókról és egy kis előzetes a következő kötetről – filmrészletekkel fűszerezve.
Résztvevők: Bayer Antal, a sorozat fordítója, Speier Dávid, az Asterix és Obelix filmek szövegeinek fordítója, az egyik legismertebb magyar filmfordító és szinkrondramaturg
Moderátor: M. Szabó Csilla szerkesztő
(Móra Kiadó)

Április 28.
vasárnap
11.30–12.30
Márai Sándor terem

Fordítás és ferdítés, a Balatonfüredi Fordítóháztól a Balassi Műfordítói Nagydíjig
Résztvevők: Nádasdy Ádám, Rácz Péter és Zelei Dávid
(KKM-Publishing Hungary Program)

Április 28.
vasárnap
12.00–13.00
B1 stand

NORVÉG DÍSZVENDÉGSÉG
Milyen tényezők befolyásolják a norvég irodalom külföldi befogadását?
A norvég krimi népszerűségéről, fordítási kérdésekről és a norvég fordítói támogatásokról Teplán Ágnes irodalomtörténész, A. Dobos Éva és Szöllősi Adrienne műfordítókkal beszélget.

Április 28.
vasárnap
17.00–18.00
B72 stand

Beszélgetés Kiss Kornéliával Jeanne Siaud-Facchin Lehet-e boldog a szuperintelligens ember? című könyvének fordításáról
(Park Kiadó és Magyar Műfordítók Egyesülete)

További programok: https://bookfestival.hu/

Kitekintő: a japán írásrendszer és a Muminok

A japán nyelvben három írásrendszer van: a hiragana és a katakana szótagírások, a kandzsi kínai eredetű szóírás, de ezek mellett időnként használatos még a rómadzsi is, ami a latin betűs írás neve.
kandzsival a szavak fogalmi részét, például a főneveket, az igetőt írják le, a hiraganával a toldalékokat és a határozószókat, katakanával pedig az idegen eredetű szavakat és (főként tudományos művekben) a növények, állatok nevét.

A szöveg haladhat jobbról balra, de fentről lefelé is.

Különleges élmény volt kézbe fogni az egyik újonnan beszerzett könyvemet, a Mumin-sorozat első részét japánul.

A finnországi svéd írónő, illusztrátor Tove Jansson könyvének a japánok is nagy rajongói, 1969-től kezdődően több verzióban is feldolgozták a történeteket, én az 1990-es japán-finn-holland anime sorozattal találkoztam először. Az utazásom során most lehetőségem nyílt arra, hogy szerezzek egy japán Mumin-könyvet.

Persze, mivel japánul nem tudok, egyelőre egy hangot sem értek belőle, de nagyon szépnek találom. E téren még fejlesztenem kell a kompetenciáimat. 🙂 A könyv fordítója Tomihara Mayumi, aki a 2019 márciusában Japánban nyíló Mumin Park kiállításának tervezésénél is segédkezett.

Idézet a műfordításról

A természet alkotott egyszer egy angol embert, akinek kupolás feje szavak méhkaptára volt; egy embert, akinek csak rá kellett lehelnie bámulatos szótárának bármely darabkájára, hogy az megelevenedjék, terjeszkedni kezdjen és reszkető csápokat növesszen, mígnem összetett képpé változott lüktető aggyal és összhangban mozgó végtagokkal. Három évszázaddal később egy másik ember, egy másik országban megpróbálta ezeket a ritmusokat és metaforákat átültetni egy másik nyelvre. Ez a folyamat iszonyatos mennyiségű munkát igényelt, amelynek szükségességére nem tudunk valós okot felhozni. Olyan volt, mintha valaki, miután látott egy bizonyos tölgyfát (a továbbiakban nevezzük Individuális T-nek), amely egy bizonyos országban nőtt, és ott vetette saját egyedülálló árnyékát a zöld s barna földre, felállított volna a kertjében egy iszonyatosan bonyolult gépezetet, amely önmagában éppúgy nem hasonlít arra vagy bármely egyéb tölgyfára, miként a fordító ihlete és nyelve sem hasonlít az eredeti szerzőére, de amely – az alkatrészek, a fényeffektusok, a szélfúvó motorok leleményes kombinációja révén – végül is pontosan ugyanolyan árnyékot vet, mint az Individuális T – ugyanazt a körvonalat, mely ugyanolyanképpen változik, ugyanazokkal a dupla és szimpla napfoltokkal, melyek ugyanazokon a helyeken fodrozódnak a nap ugyanazon órájában. Gyakorlati szempontból az ilyen idő- és energiapocsékolás (azok a fejfájások, azon az éjféli diadalok, melyek katasztrófává alakulnak át a reggel józan fényében!) szinte bűnös módon abszurd, hiszen az imitáció legnagyobb mesterműve is feltételezi a gondolat önkéntes korlátozását, egy másik ember géniuszának való alávetését. Lehet-e ezt az öngyilkos korlátozást és alávetést kárpótolni az adaptív technikák csodájával, az árnyékolás ezernyi trükkjével, a buzgó örömmel, melyet a szavak szövője és szemtanúja érez a vászon minden újabb fortélya láttán, vagy pedig, egészében véve, ez csupán Paduk kézírógépének eltúlzott és átszellemített másolata?


Vladimir Nabokov: Baljós kanyar