A nagy ’19-es kísérlet

Régóta érlelődik a gondolat. Minden üres és/vagy túltelített másodpercben (amikor annyi mindent kéne egyszerre csinálni, hogy inkább semmit nem csinálok) magához vonzza a figyelmem a közösségi média; hátha posztoltak valami érdekeset, hátha van egy új esemény (amire úgyse megyek el, mert túl fáradt leszek). Átpörgetek az ételfotókon, a szép idézeteken, a talált állatokon, át a családi fotókon. Pörgetek. Az sem tántorít el, ha egy-két óráig nem elérhető a rendszer, mert összeomlott valami frissítés során. Cikkek sorjáznak az adatszivárgásokról, évekkel ezelőtti üzenetek töltődnek be újként, hiába nyitok meg egy értesítést, több frissítés után is felvillan, nyomkodom, kényszeresen próbálom eltüntetni, hiszen rend a lelke mindennek, nem maradhat olvasatlan… A végső döfés az, hogy 9 év regisztrált tagság után üdvözöl a felület, és azt javasolja, első lépésként keressem meg a barátaimat (csak 755 van éppen). Nem fogom nevesíteni, melyik oldalról van szó. De tűrjük, mert nincs alternatíva…
Na várjunk egy picit. Biztos?

Próba indul!

2019. 04. 15-én kezdem meg a folyamatot, ami során a munkaügyeket meghagyom az eredeti felületen, az egyéb csevegéseket viszont más platformra telepítem.
Az előfeltevések szerint ez nem jelent majd gondot, hiszen e két tevékenységcsoporton kívül nincs nagyon más aktivitásom.

A tesztalany a Google Hangouts lett.

Reakciók:

“ne már, az tökre nem trendi
akkor legalább whatsappon told

Persze, lehetett volna WhatsApp, Viber, Snapchat, akár Insta…

Véleményem:
“mindegyikben van annyi gomb, amivel eltelik az a kis idő” (Kispál és a borz)

Célok:

  • rövid átmeneti idő után a csevegéseket áthelyezni az új felületre
  • az eredeti platformot csak munkaidőben, munkára használni
  • az új felület adottságait kihasználva (Nincs_Hírfolyam!) tudatosan csökkenteni a kényszeres görgetést
  • megfigyelni a saját reakcióimat a változásra
  • megfigyelni mások reakcióit a változásra.

Az álhírek hajnala – emberek a Holdon

(A képen a Sunban megjelent korabeli litográfia)
(A képen a Sunban megjelent korabeli litográfia)

1833 nyarán az amerikai újságírás még igencsak gyerekcipőben járt. New York vezető napilapjai a The Morning Courier és a New York Enquirer voltak. 2600 példányszámmal egy 300.000-es városban. A lapok ára 6 cent volt, vagyis az akkori viszonyokhoz képest nagyon extra kiadásnak számított, így hát a város üzleti és politikai elitjét vette célba. És az átlagember? Hát az nem olvasott újságot.

Ezt a helyzetet változtatta meg a 23 éves nyomdatulajdonos, Daniel Day. Azt találta ki, hogy új lapot fog kiadni, aminek az ára 1 penny (!) lesz – nagyjából egy szappan, vagy egy fogkefe ára.
A lap ilyen ár mellett természetesen veszteséges kellett, hogy legyen. Konkrétan többe került előállítani. Csakhogy Day rájött valamire: egy újság fenntartásához nem kellenek hátszelet fújó politikai pártok vagy bőkezű mecénások. Akik fizetni fognak, azok a hirdetők. Na és a termék? Azok a balekok, akik azt hiszik, hogy ők, mint olvasók, a lap „ügyfelei”.

1833 szeptember 3-án megjelent a The New York Sun első száma, rögtön a következő drámai szalagcímmel: MELANKOLIKUS ÖNGYILKOSSÁG
Mintegy 300 példány ment el belőle, de a szaftos, asszonyverős, sógorkomabicskázós sztoriknak, a mindenféle rendőrségi riportoknak és a figyelemfelkeltő címeknek hála három hónap alatt már naponta több ezer példány ment el belőle, és már fenyegetést jelentett a korábbi domináns lapokra.

Day receptje egyszerű volt: megragadni az olvasók figyelmét, aztán ezt a figyelmet továbbértékesíteni a hirdetőknek. Amikor az emberek valami jó kis bulvármocskot olvasnak, készséges befogadókká válnak, és fogékonyabbá válnak a reklámokra is.

A lap sikerén és Day meggazdagodásának ilyetén módján felbuzdulva persze megjelentek az utánzók, és beindult a verseny a figyelemért. Az újságírói etika és a tények pontos ismertetése pedig az első kanyarban ment a levesbe.

1835-ben a New York Sun fantahsztihikus riportsorozatot közölt le – állításuk szerint – egy tisztes és nagy múltú Edinburghi újság, a The Edinburgh Courant beszámolójára támaszkodva. (Spoiler: Kamu volt.)
Beszámoltak Sir John Herschelről (nem létezett) aki megépítette a világ legnagyobb teleszkópját, és furcsa tárgyakat fedezett fel a Holdon.
A következő hetekben újabb és újabb részleteket csorgattak a szenzációra éhes publikumnak Herschel felfedezéseiről: hogy a Holdat hatalmas tengerek és kanyonok borítják, vörös sziklaoszlopok és gigantikus holdbéli fák tarkítják a tájat, végül pedig jött a szenzáció non plus ultrája: A Holdat szárnyas lények lakják!
Két lábon járnak, mikor épp nem repülnek, 4 láb magasak (kb 120 cm), az arcuk kivételével egész testüket rövid és selymes, vöröses szőr borítja, és vékony membránnal fedett, szőrtelen szárnyaik vannak. Ők a Vespertilohomo-k vagyis az ember-denevérek.
Akiknek unikornisaik vannak.

A sztori széles körben elfogadott volt, hála a cikkek tudományos megfogalmazásának, illetve annak az állításnak, hogy ez egy neves skót lap cikkeinek az átvétele. A cikksorozat a korban óriási szenzáció volt, az emberek egymást taposták az újabb és újabb példányszámokért, és mire kifutott a sztori, a New York Sunt már 19 360 példányban értékesítették, ezzel pedig a világ legolvasottabb lapja lett.
A hirdetők meg fizettek, mint a katonatiszt.

Forrás: https://moly.hu/karcok/877147
Szerző: Ross

Ajánlott olvasmány: Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Könyvfesztivál 2019

Az alábbiakban összegyűjtöm a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál idei programjait, amik fordítással, vagy digitális kompetenciafejlesztéssel/digitalizálással kapcsolatosak.

Április 25.
csütörtök
18.00–19.00
Cervantes Intézet,
1064 Budapest, Vörösmarty u. 32.

Benito Pérez Galdós Tristana című regénye magyar nyelvű fordításának bemutatója
Résztvevők: Pávai Patak Márta írónő, fordító és a Narradores de España gyűjtemény szerkesztője, Izsó Zita költőnő, fordító, szerkesztő, Ayhan Gökhan, török származású költő, újságíró
(Cervantes Intézet)

Április 26.
péntek
14.00–15.30
Európa Pont Millenáris
1024 Budapest, Lövőház u. 35.

Irodalmi fordítás – kulturális fordítás
Karosh Taha (Németország), Nava Ebrahimi (Ausztria), Donat Blum (Svájc), Martyna Bunda (Lengyelország), Andrei Dósa (Románia), Tomáš Hučko (Szlovákia) és Váradi Péter (L’Harmattan szerkesztő)
Moderátor: Csordás Gábor

Április 26.
péntek
13.30–15.00
Supka Géza terem

Arcanum adatbázisai a kultúra és az oktatás szolgálatában
Résztvevők: Biszak Sándor, Biszak Előd és Somfay Örs
(Arcanum Adatbázis)

Április 26.
péntek
15.10–16.00
Könyvtáros Klub

Cédulagyűjteménytől elektronikus adatbázisig – A magyar nyelv nagyszótára
A Nagy magyar szókönyvtől A magyar nyelv nagyszótáráig
Előadó: Ittzés Nóra főszerkesztő
A szócikk születése
Előadó: Szabó Réka szócikkíró
A Nagyszótár online változata
Előadó: Merényi Csaba informatikus
Egységben a szótárral – Forrás- és névjegyzék
Előadó: Kristóf Ibolya filológiai munkatárs
A Magyarországon elérhető elektronikus tudományos tartalmak keresőfelülete: COMPASS
Előadó: Lencsés Ákos osztályvezető (MTA Könyvtár és Információs Központ)
Moderátor: Szőnyi Éva, szekcióelnök
(MKE Bibliográfiai Szekció)

Április 27.
szombat
11.00–12.00
B72 stand

Beszélgetés Lukács Laurával McEwan A Chesil-parton című regényének műfordításáról
(Magyar Műfordítók Egyesülete)

Április 27.
szombat
15.00–16.00
B72 stand

Beszélgetés Pávai Patak Mártával Benito Pérez Galdós Tristana című könyvének műfordításáról
(Patak Könyvek és Magyar Műfordítók Egyesülete)

Április 27.
szombat
17.30–18.30
B72 stand

Steep Path – kortárs magyar költők angol nyelvű antológiája a 80. éves Gömöri György műfordító születésnapjára
(Corvina Kiadó és Magyar Műfordítók Egyesülete)

Április 27.
szombat
18.00–19.00
Márai Sándor terem

Asterix 60.
A világ egyik legsikeresebb képregénye 60 éves lett. Sztorik, érdekességek szerzőkről, szereplőkről, fordításról, rajongókról és egy kis előzetes a következő kötetről – filmrészletekkel fűszerezve.
Résztvevők: Bayer Antal, a sorozat fordítója, Speier Dávid, az Asterix és Obelix filmek szövegeinek fordítója, az egyik legismertebb magyar filmfordító és szinkrondramaturg
Moderátor: M. Szabó Csilla szerkesztő
(Móra Kiadó)

Április 28.
vasárnap
11.30–12.30
Márai Sándor terem

Fordítás és ferdítés, a Balatonfüredi Fordítóháztól a Balassi Műfordítói Nagydíjig
Résztvevők: Nádasdy Ádám, Rácz Péter és Zelei Dávid
(KKM-Publishing Hungary Program)

Április 28.
vasárnap
12.00–13.00
B1 stand

NORVÉG DÍSZVENDÉGSÉG
Milyen tényezők befolyásolják a norvég irodalom külföldi befogadását?
A norvég krimi népszerűségéről, fordítási kérdésekről és a norvég fordítói támogatásokról Teplán Ágnes irodalomtörténész, A. Dobos Éva és Szöllősi Adrienne műfordítókkal beszélget.

Április 28.
vasárnap
17.00–18.00
B72 stand

Beszélgetés Kiss Kornéliával Jeanne Siaud-Facchin Lehet-e boldog a szuperintelligens ember? című könyvének fordításáról
(Park Kiadó és Magyar Műfordítók Egyesülete)

További programok: https://bookfestival.hu/

Tavaszi internetműhely a Csorba Győző Könyvtárban

A beszélgetés során a következőkre keressük a választ:
Felhasználóként hogyan védhetem a saját adataimat?
Mik azok az érzékeny adatok?
Milyen az erős és a gyenge jelszó?
Hogyan posztoljak biztonságosan?
Időpont: 2019. március 22. (péntek) 10.00–11.30
Helyszín: Tudásközpont, 2. emelet, számítógépes terem
A programon való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a nemeth.luca@csgyk.hu címen lehet.

Kitekintő: a japán írásrendszer és a Muminok

A japán nyelvben három írásrendszer van: a hiragana és a katakana szótagírások, a kandzsi kínai eredetű szóírás, de ezek mellett időnként használatos még a rómadzsi is, ami a latin betűs írás neve.
kandzsival a szavak fogalmi részét, például a főneveket, az igetőt írják le, a hiraganával a toldalékokat és a határozószókat, katakanával pedig az idegen eredetű szavakat és (főként tudományos művekben) a növények, állatok nevét.

A szöveg haladhat jobbról balra, de fentről lefelé is.

Különleges élmény volt kézbe fogni az egyik újonnan beszerzett könyvemet, a Mumin-sorozat első részét japánul.

A finnországi svéd írónő, illusztrátor Tove Jansson könyvének a japánok is nagy rajongói, 1969-től kezdődően több verzióban is feldolgozták a történeteket, én az 1990-es japán-finn-holland anime sorozattal találkoztam először. Az utazásom során most lehetőségem nyílt arra, hogy szerezzek egy japán Mumin-könyvet.

Persze, mivel japánul nem tudok, egyelőre egy hangot sem értek belőle, de nagyon szépnek találom. E téren még fejlesztenem kell a kompetenciáimat. 🙂 A könyv fordítója Tomihara Mayumi, aki a 2019 márciusában Japánban nyíló Mumin Park kiállításának tervezésénél is segédkezett.

A 2018-as év összegzése

A 2018-as év igencsak termékeny volt, és igazán büszke vagyok rá, hogy ilyen eredményekkel zárhatom a vállalkozásom első aktív évét.

Hogy milyen tevékenységek szerepeltek a palettán?

– 594 lefordított oldal: köztük egy szakmai anyag magyarról angolra fordítása, valamint életem első nyomtatott formátumú könyves megjelenése is szerepel;
– 300 oldal lektorált szöveg: az ún. FilmPakkok olvasásnépszerűsítő anyagai;
– 2 előadás: az egyik a különböző generációk internetes szokásairól a Civil Közösségek Házában Pécsett, a másik a hidasi könyvtárban az online adatbiztonságról;
– 20 informatikaórán 30 mentorált (GINOP IKER pályázat keretében)
– 35 magánóra, 5 magántanítvány

Köszönöm mindenkinek, aki támogatott ebben az évben, és hasonlóan tartalmas időszakot kívánok partnereimnek 2019-re is!

Rosszindulatú programok

Nem minden program szórakoztató játék vagy hasznos alkalmazás. Vannak programok, amelyeket adatlopásra vagy számítógépek tönkretételére készítettek. Gyakran ártalmatlannak látszanak, és sokszor nehéz észrevenni, hogy áldozatul estünk. A tudtunkon kívül a gépünkön tevékenykedő programokat rosszindulatú programoknak nevezzük. Ide tartoznak a
  • férgek A féreg olyan rosszindulatú program, amely számítógépről számítógépre mászik. A férgek nagyon le tudják lassítani a számítógépeket és hálózatokat. Az első féregprogram gyakorlatilag megbénította az internetet 1998-ban
  • trójaiak A trójai olyan rosszindulatú program, amely ártalmatlannak álcázza magát.
  • vírusok Ahogyan a valódi vírusok az emberi testben, a számítógépes vírusok is lemásoltatják magukat. Általában e-mail, pendrive vagy más fájlátviteli megoldások útján terjednek.
Mi a rosszindulatú programok célja?
A vírusok, a férgek és a trójaiak mind be akarnak hatolni a számítógépedbe. De mit tesznek, miután bejutottak? Törölhetnek vagy tönkretehetnek fájlokat, lophatnak bejelentkezési jelszavakat, vagy átvehetik az uralmat a géped felett egy nagyobb akció szervezett végrehajtása céljából.

Zombihálózat (botnet) A botnet megfertőzött gépek hálózata, amely felett valaki átvette az uralmat, hogy tömegesen küldjön kéretlen leveleket, vagy egy weboldalt elárasszon lekérésekkel, és így megbénítsa.

Szerencsére nem vagyunk eszköztelenek a rosszindulatú programok ellen. A védelmet nyújtó programok kereskedelme nagy üzlet, számos szolgáltató verseng egymással.
  • Vírusirtó programok A vírusirtó program azonosítani próbálja az illetéktelen behatolót. Úgy szűri ki a rosszindulatú programokat, hogy megvizsgálja a gépen lévő fájlokat, és összeveti őket a vírusokról szóló adatbázisokkal.
  • Tűzfalak A tűzfal célja, hogy kiszűrje az összes, a hálózatról érkező illetéktelen behatolót. Az internetről érkező minden adatot megvizsgál.

Forrás: Carol Vorderman: A bináris kódtól a játékkészítésig lépésről lépésre, 212-213. o.

Mi az a phishing?

A phishing magyarul annyit tesz: adathalászat.
Adathalász weboldalnak nevezünk egy olyan oldalt, amely egy ismert szervezet, vagy vállalat hivatalos oldalának láttatja magát, és megpróbál személyes adatokat, jellemzően felhasználói azonosítókat, jelszavakat, bankkártya adatokat megszerezni. A csalók gyakran kéretlen levelek, azonnali üzenetek küldésével igyekeznek rávenni a felhasználókat, hogy az üzenetben szereplő hivatkozásra rákattintsanak, amely az adathalász oldalra vezeti őket. Ha a felhasználók követik az ott szereplő utasításokat, akkor áldozattá válhatnak.

A levelek gyakran próbálnak sürgetni, vagy az emberek félelmére (nagy veszélybe kerülsz, ha most nem kattintasz és nem intézed ezt el), vagy a jó szándékunkra játszanak (most rögtön kell megtenni egy lépést, hogy nekünk vagy valaki másnak jó legyen).

Adathalász tevékenység kapcsán kétféle módon lehetünk érintettek:

  • egyrészt áldozattá válhatunk, pl. egy becsapós e-mail utasításainak követésével
  • másrészt az általunk üzemeltetett web szerverre is kerülhet fel adathalász tartalom, így sajnos mi is hozzájárulhatunk az adathalász próbálkozások további terjedéséhez.

A megelőzés érdekében javasolható, hogy ne nyissunk meg ismeretlen forrásból származó kéretlen leveleket, és ha ezt mégis megtettük volna, (vagy a levelező kliens a beállításainál fogva automatikusan megjeleníti azt), ne kattintsunk az üzenetben szereplő hivatkozásokra!
A kattintásunk önmagában is információt hordoz (akkor is, ha nem adunk meg személyes adatokat; pl. hogy az adott e-mail címet aktívan használjuk, ezért érdemes rá reklámokat és további leveleket küldeni).

Vállalati környezetben fontos a felhasználók és az ügyfelek képzése, biztonságtudatosításának rendszeressé tétele. E mellett a böngészők is képesek figyelmeztetni kártékony, mások által már lejelentett oldalakra.

Forrás és további hasznos információk találhatók a Nemzeti Kibervédelmi Intézet oldalán.

Nézd meg a többi #informatika címkével ellátott bejegyzést is!